1.
Fiatalok kísérése
Ahhoz, hogy a fiatalok aktív tagjai legyenek az Egyháznak segíteni kell őket. Nagyon fontos a fiatal életfejlődése során az, hogy milyen behatások érik és kik azok az állandó személyek körülöttük, akikben megbíznak és akikre segítségként tekintenek. Ez a fajta mentorálás és mentor szerep, már az ősegyház során is megfigyelhető volt, illetve a keresztszülőség lényegét képezi. Természetesen a világ fiatalsága esetében minden megkeresztelt katolikus felnőtt, hittanár, vagy épp a klérus valamely tagja minősül keresztszülőnek.
Szinte az ókeresztények lelkesedésével, ugyanakkor a fiatalok igényeinek alapos vizsgálatával kell megfontolnunk és megoldanunk a fiatalok kísérését. Ezt a feladatot tárja a Katolikus Egyház elé Ferenc pápa is, amikor azt mondja, hogy a fiatalokat a papoknak és az ifjúsági mozgalmaknak kísérniük kell az egyház megtapasztalásában. Nem szabad egyedül hagyni a fiatalokat.¹ Sőt az Egyház kéri azt, hogy segítsük a fiatalokat és kísérjük életüknek ezen a szakaszán.
A segítséget XVI. Benedek pápa konkretizálja a következő lépésekben. Segíteni kell a fiatalokat abban, hogy megismerjék, megismerhessék a Szentírást.² Ezt erősíti az is, hogy mindenki legfőbb feladata az új evangelizáció.³ Ez az evangelizáció is segíti a fiatalokat, abban, hogy még jobban megismerhessék Istent.
¹ Tőzsér 2014:72. ² Kámán 2014:14.
³ Kámán 2014:31.
2.
A Példaadás és a meghallgatás fontossága a mai fiatalok életében Nagyon jelentős a fiatalok fejlődésében egyrészt az utánzás és a lekövetés. Ennek megvalósulása a példaképekben látszik. A fiatalok példaképeket állítanak maguk elé, amelyek segítik, motiválják őket feladatuk elvégzésében. Éppen ezért szükség van olyan emberekre, akik példájukkal a fiatalok elé élik a keresztény értékeket.¹ A példaadó embernek nem csak a múltban élő szeneteket kell tekintenünk, hanem a jelenben élőket, mert ők a jelen problémáira és kihívásaira reflektálnak, így adva iránymutatást a fiatalok számára. De ez a példaadás nem valósulhat meg, ha hitünket nem örömként éljük meg.² Ennek az örömnek és boldogságnak a jobb megismeréséhez segítséget nyújt az Egyház maga is.³
A példaadás mellett XVI. Benedek és az EG 105 és 108-as pontja is felhívja a figyelmet a hallgatásra. Ez a hallgatás azonban nem a passzív hallgatás, hanem a tevékeny oda hallgatás, azaz az “ob-audire”⁴. Ez a közös együttműködés segítése mellett XVI. Benedek pápa szerint megoldás lehet a fiatalok kiszolgáltatott helyzetére is.
¹ Kámán 2014:14. Vö. EN
² Kámán 2014:32.
³ MKPK 1994.
⁴ XVI. Benedek 2006.
3.
Hogyan szólítsuk meg a fiatalokat ma?
Ez a kérdés állandó princípiumként lebeg az ifjúságpasztoráció előtt. A meghallgatást és odahallgatást boncolgatva joggal tehetjük fel a kérdést, hogy mi a következő lépés a fiatalok meghallgatása után, ha továbbra is célunk az, hogy a fiatalokat, mint aktív tagokat bevonjuk az Egyház szerves életébe. A következő és talán a legfontosabb lépés a fiatalok megszólítása, amely nem könnyű feladat az EG 106. pontja szerint sem. Ebben a kérdésben is főként XVI. Benedek megnyilatkozásait tudjuk segítségül hívni. Azt tudjuk jól, hogy az Egyház minden korban és minden nyelven folytatja Isten csodálatos tetteinek hirdetését.¹ De vajon a fiatalok ezt az úgynevezett “minden nyelvet” értik-e? A fiatalok megszólításának legfőbb problémája abban áll, hogy a fiatalok nyelvezete és az egyház már jól ismert nyelvezete között eltérések és különbségek vannak. Erre hívja fel a figyelmet a KÁD 185. pontja is. Éppen ezért – folytatja a KÁD – a fiatalok katekézisének és a pasztorációnak nyitottnak kell lennie az ifjúság korosztályának teológiai, etikai, történelmi, erkölcsi, szociális …stb. problémái előtt. A nyelvi különbözőségek és elcsúszások elkerülése végett az Evangelium Nuntiandi és XVI. Benedek is azt a javaslatot tárja a fiatalok és az Egyház minden tagja elé, hogy a fiatalok legyenek kortársaik apostolai, azaz evangelizálják egymást.² Ezt erősíti meg egyrészt a DA 15. pontja³ és XVI. Benedek fiatalokhoz intézett szavai is.⁴ Ezért nagyon fontos, hogy az ifjúságpasztoációt mindig fiatalos lendülettel kell megszervezni. Merjük jól alkalmazni a kor fiataljainak ötleteit. A mostani fiatalokban is ott vannak a keresztény erények, csupán lehetőséget kel adni számukra, hogy felmutassák azt a világnak. Az erényeknek e fajta felvillantását segíti elő az, ha a fiatalok saját megszokott környezetükben tevékenykedhetnek. XVI. Benedek nem csak mondandójában nyit a fiatalok felé, hanem megszólítja a meg nem keresztelt fiatalokat is, azáltal, hogy megnyitja az ifjúsági világtalálkozókat.⁵
Ferenc pápa a fiatalok megszólítására a kor adta média lehetőségeit – főként a Twitter-t – veszi igénybe. Ezen és az internet adta lehetőségek további kiaknázásával (pl.: Facebook) szólítja meg a fiatalokat. Természetesen felhívja a figyelmet a média által generált veszélyekre is.
¹Diós 2008:51.
²EN. Vö. XVI. Benedek 2008. “Kortársaitoknak vigyétek el az örömhírt.”
³A fiatal ifjúsági közösségek bizonyos problémák megemlítésében hasonlóan gondolkoznak. ⁴Ti ismeritek a kortársaitok igényeit, nyelvét, problémáit. XVI. Benedek 2007.
⁵XVI. Benedek 2006.
4.
A fiatalok jelenkori problémái
A fiatalok teljes körű megismeréséhez elengedhetetlen, hogy megvizsgáljuk problémáikat és nehézségeiket. II. János Pál és Ferenc pápa is több problémára világít rá, amelyek manapság a fiatalok létét nehezítik. Mivel jól látják a fiatalok küzdelmeit, joggal mondhatják, hogy megértik a fiatalok helyzetét.¹ Ferenc pápa külön felhívja a világ figyelmét arra, hogy a mai kor társadalma milyen nehézségeket és próbatételeket állít a fiatalok elé. A társadalom jelenkori kulturális modelljei nem megfelelőek arra, hogy stabil életformák és stabil kapcsolatok születhessenek.² Ezen felül elmondható az is, hogy a társadalom egy úgynevezett pénz kultuszt alakított ki,³ amely minden embert belehajszol a szekularizált és verseny orientált gazdasági világba, nem kímélve a fiatalokat sem. Igen sok úton vagy ösvényen indulhat el egy fiatal, de a választás nagyon nehéz. Rengeteg csábítás les a fiatalokra – mondja XVI. Benedek – ugyanakkor folyton Demoklész kardjaként lebeg a fejük felett a munkanélküliség és a létbizonytalanság által generált szorongás.⁴ De nem szabad elfelednünk, hogy a döntés pillanatában nincs egyedül a fiatal, mert a Szentlélek segíti, egyedül csak Ő adhat megfelelő bölcsességet ahhoz, hogy a helyes ösvény kerüljön kiválasztásra.⁵ A nehéz döntések ellenére a fiatalok folyamatosan keresik a lehetőségeket, ösvényeket, és az állandó értékeket. Ferenc pápa szerint a fiatalok főként azokat az értékeket keresik életükben, amelyek szilárdak maradnak az idő múlásával.⁶ Benedek pápa viszont azt mondja, hogy a fiatalok vágya a keresztény értékek iránt már nem mérvadók.⁷ A Szeged – Csanádi Egyházmegye területén a fiatalok körében az értékekhez, erényekhez való ragaszkodás főként a közös játékok során érzékelhető.
¹ Diós – Stift 2005:19. Vö. Tőzsér 2014:38.
² Tőzsér 2014:199.
³ Tőzsér 2014:35.
⁴ XVI. Benedek 2010 ⁵ Diós 2008:15.
⁶ Tőzsér 2014:198.
⁷ Kámán 2014:4.
5.
A “SEM-SEM fiatalok A mai világ és társadalom rengeteg veszélyt hordoz magában, amelyek főként a fiatalokat fenyegeti, egyrészt a társadalom szekularizált és egyház ellenes gondolkodása nagyban hozzájárul a fiatalok Egyháztól való eltávolodásához, másrészt pedig nagyon mélyen megsebezi a fiatalok tudatát és személyiségüket. Mindezért főként a médiát és tömegkommunikációt okolják. Erre a veszélyre hívja fel a figyelmet XVI. Benedek is.¹ Orvoslatként az Inter Mirifica 10. és 12. pontja a következőket ajánlja: “A fiatalok feladata a tömegkommunikáció terén, hogy mértéktartók legyenek ezen eszközök használatakor.”² Illetve “A fiataloknak sajátos védelem kell az ártalmas sajtótermékekkel és látványosságokkal szemben.”³
A fiatalok gyakran nem találnak megoldást saját problémáikra vagy nem is keresik igazán a megoldási lehetőségeket. Ez a hozzáállás figyelhető meg a munka kapcsán is. Ferenc pápa megfogalmazását használva korunkban egyre több a “sem-sem” fiatal.⁴ Ez azt jelenti, hogy a fiatalok gyakran önhibájukon kívül nem tanulnak, mert nincs lehetőségük, ugyanakkor nem is dolgoznak, sőt nem is akarnak dolgozni. Nem tesznek semmit helyzetük javulása érdekében. Ezzel teljesen demotiváltá válnak. Ennek a problémának a megoldásaként a fiatalokkal meg kell éreztetni a munkából fakadó méltóság örömét, – mondja Ferenc pápa – amely képes a helyes útra csábítani a fiatalokat. A magyar püspöki kar szerint a fiataloknak maguknak kell dönteniük az út elején, hogy merre indulnak tovább jövőjük felé. Az egyetlen járható út az, ha a fiatalok határoznak, terveznek és mindehhez kérik az Egyház segítségét,⁵ mert az Egyház biztos és szilárd környezetet tud biztosítani számukra.⁶
¹ XVI. Benedek 2005.
² IM I/10
³ IM I/10
⁴ Tőzsér 2014:202.
⁵ MKPK 1994.
⁶ Kámán 2014:3.
6.
A pápák kérései
A bejegyzésekben szereplő három pápa a fiatalok felé nem utasításokat, hanem kéréseket intéz. Ez egyfajta pedagógiai módszer is. Fontos, hogy a fiataloknak szükségük van a megkülönböztetett figyelemre. Ezt a figyelmet tevékenyen is el lehet érni. Csupán feladatot kell adni a fiatalnak, a feladat pedig segít kibontakoztatni a felelősség érzetet. Ezt a célt követve a legjobb eszköz, az, ha a fiatalok felé kérés formájában érkeznek feladatok.
XVI. Benedek kérése a fiatalok felé az, hogy Ismerjék meg Isten szavát.¹ Ismerjék és hallják meg az Úr szavát ebben a jelen kori társadalmi helyzetben is. Ha meghallották, akkor elmélkedjenek azon és ezáltal szeressék az Egyházat. Isten szavának megismerése és a szavakon való elmélkedés egyik forrása a Szentírás, amely nem csak egy olvasókönyv. Csak akkor érthetjük meg igazán a Szentírás szavait, – amely egyben Isten szavait is jelenti – ha egy bensőséges kapcsolatot tudunk kialakítani. Majd tovább megy és egy másik beszédében arra kéri a fiatalokat, hogy ismerjék meg a Szentlelket és elmélkedjenek rajta.² A Szentlélek megismerése által közelebb kerülhetünk Jézushoz, megismerhetjük őt. Ha mindezt véghez vitték a fiatalok és ebben az esetben a Szentlélekkel is sikerült egy bensőséges kapcsolatot kialakítani, illetve alaposabban megismerték Jézust is, akkor az eddig tanultakat azaz az Evangéliumot tegyék gyakorlattá.³ Folytatólagosan Benedek felkéri a fiatalokat, hogy ismerjék meg a szenteket és főként a szent papok életét.⁴
Jól megfigyelhető egy tervezett ív Benedek pápa kéréseiben. A hitkereső fiataltól a hittel megismerkedett fiatalon át eljutunk egészen az életszentségre törekvő fiatalig.
Ferenc pápa megerősíti Benedek kéréseit: “Kérlek titeket, engedjétek, hogy Krisztus és az ő szava belépjen az életetekbe; engedjétek, hogy Isten szavának vetőmagja belétek hulljon, kikeljen és felnőjön.”⁵ Majd biztatja a fiatalokat, hogy Jézus Krisztusban bízzanak és bízzák életüket Őrá.⁶
¹ XVI. Benedek 2006.
² XVI. Benedek 2008.
³ XVI. Benedek 2008.
⁴ XVI. Benedek 2010.
⁵ Tőzsér 2014:61.
⁶ Tőzsér 2014:56.
