Betlehemi kellékek: Pólya és Jászol
Milyen jó volt Jézusnak a Szent Szűz szíve alatt a meleg és puha „otthon”! Szíve anyja szívének ritmusát veszi át, neki csak növekednie kellett. És eljött a születés az éjszakája. Vége a meleg otthonnak. Egy hideg és sötét istálló veszi körül. Hogy kell a meleg pólya és az édesanya ölelése! Magamban hallom évtizedekkel későbbi mondatát: „Bármit tesztek az emberek közül, akár a legkisebbeknek, nekem teszitek.” Látom a szülés előtt megölt picik táborát, s hallom: velem teszitek. Látom az édesanya emlőjén szeretetet és táplálékot kapó, szuszogó kicsit. Velem
teszed. Ott vannak a csontra-bőrre aszalódott, éhes gyermekek. Teréz anya által utcán talált, kidobott gyermekek, olykor csecsemők. Velem tettétek! Ott vannak a minden drágával felruházott kicsik, csak éppen nincs „ideje” a szülőknek velük foglalkozni, szeretetet adni, mert leköti őket a munka, a társaság, az ital vagy drog… Nekem nem tettétek… Hány helyen megtanul egy gyermek viccesen trágár mondatokat, de szívből jövő Istent dicsérő imát
nem. Mária engem megtanított imádkozni. Mennyei Atyám várta is. Drága SZÜLŐK, amit tesztek, Nekem teszitek.
Nem sok minden van az „istálló-szülőszobában”, de egy jászol azért akad. Mária szíve majd megszakad, csak ennyit tud nyújtani, de hozzáadja anyai meleg szeretetét is. Érdekes, hogy a pásztoroknak ez lesz a jel, amiről felismerik.
Nézzetek Engem itt! Szegény vagyok, csak jászol van itt, az sem az enyém. A pásztorok ezt-azt hoznak, hogy édesanyámnak legyen teje engem megetetni. És nézzetek szét ott, ahol ti laktok! Kényelem, ágy, takaró, ó mennyi ruha, étel a hűtőben, drága ajándék, talán nem is a szív szeretetéből, csak szokásból, meg hát ők is adnak. És nézzetek ki a ti kis világotokon túlra! Hány hideg szoba, vásott ruha, cipő. Nincs villanyfény, mert nincs pénz a villanyórába kártyát venni, hogy legalább ma világos legyen. Talán egy pár falat kenyér adódik még, de a
gyerekeknek legalább néhány szem szaloncukor, az most sincs. És mosoly, öröm, ének, ima? Az sincs,
a szegénység azt is felélte. Koldus és királyfi régen mese volt. Talán életforma lett? Nem lehetne szebbé
tenni sokak, mások karácsonyát nektek is?
Advent? Pólya? Szeretet. Mécs versét érdemes elolvasni. (Anya kell.)
Advent? Jászol? Nézd otthonodat és a nélkülözőkét!
Ne feledd, bármit teszel egynek az emberek közül, Nekem teszed!!!
Gyulay Endre
A Füzet teljes változata letölthető: Adventifüzet 2017
