Nagyon szépen köszönjük az interjút Kovács Zoltán atyának, amelyet a Szeged-Csanádi Egyházmegye Ifjúságpasztorációs Irodájának adott!
A kérdésekre adott válaszaival szeretne titeket motiválni arra, hogy az élet milyen sokszínű, hogy mennyi lehetőség rejlik benne, és hogy használjatok ki Isten által adott minden lehetőséget!
- Számodra mi a legnagyobb motivációs forrás?
Nos, alapvetően olyan embernek tartom magam, akit nehéz kívülről motiválni. Nehezen viselem azt, ha más akarja megmondani, hogy mit csináljak, vagy ha érzem, hogy valaki nagyon akarja a saját elképzelését rajtam érvényesíteni. Ebben az Isten a kivétel alapvetően. Ő motivál, mert megtapasztaltam, hogy az Ő akarata mindig az én boldogságomat szolgálja. Persze azt is tudom, hogy nem azonnal, hanem az összképet tekintve a végső kiegyenlítésnél. Ezért, ha tudom valamiről, hogy Isten szeretné véghez vinni az életemben, akkor az nagyon motivál, hogy meg is tegyem. Nem szabad ugyanakkor Isten akaratát túlmisztifikálni. A kellő mennyiségű csendes ima, az Isten szaván való elmélkedéssel töltött idő, mindig megadja azt a benső iránytűt, amely célokat kitűzve motivál.
Ő (Isten) motivál, mert megtapasztaltam, hogy az Ő akarata mindig az én boldogságomat szolgálja.
- Ki a példaképed, és miért?
Mindenkiben más fog meg. Sosem állítottam magam elé egy kimondott példaképet a környezetemből vagy a közéletből. Az élet számomra túl szürke lenne, ha azt mondanám, hogy ő a példaképem, ilyen akarok lenni, ez a cél. Amikor ugyanis találok valakiben valamit, amire szívesen hasonlítanék, akkor találok egy tucat dolgot, amiben különbözünk. Ha ki kellene emelni bizonyos személyeket úgy érzem, hogy vagy az egyikkel, vagy a másikkal szemben nem volnék fair. Egy jó katolikus válasz talán az, hogy mivel Jézus minden mindenben, ezért Ő az, aki egyedül pályázhat a 100%-os példakép címre.
Egy jó katolikus válasz talán az, hogy mivel Jézus minden mindenben, ezért Ő az, aki egyedül pályázhat a 100%-os példakép címre.
- Miért gondolod azt, hogy fontos a mai világban is Isten?
Az a jelenség, hogy Isten fontosságát megkérdőjelezzük európai tünet. Minden más nép felfogja azt, hogy az élet ajándék, amit Valakitől kaptunk. De itt nem áll meg a történet. Ez az Isten, aki megteremtette az eget és a földet, személyes kapcsolatban szeretne velünk lenni. Akar sugallataival és a lelkünkben tapasztalható finom indításokon keresztül vezetni bennünket afelé, hogy önmagunk legjobb verziói lehessünk. A mai számtalan lehetőség szorongással tölti el a fiatalokat. Ezen kívül annyi hátrahúzó érzelem és akadály tapasztalható. Isten abban szeretne bennünket vezetni, hogy felejtsük el a szorongást és a kísértéseket (hátrahúzó gondolatokat és érzéseket), kövessük őt, és így találjuk meg önmagunk helyét az életben. Ez fontos, nem?
Isten abban szeretne bennünket vezetni, hogy felejtsük el a szorongást és a kísértéseket, kövessük őt, és így találjuk meg önmagunk helyét az életben.
- Miért jó, ha tartozunk közösséghez?
Az ember társas lény – mondá valami nagyokos. De ahogy öregszik az ember, rádöbben, hogy tényleg. Azaz, eljut az ember agyáig, hogy hiába vannak jó cuccaim, jó házam, autóm, nyaralóm, menő ruháim, ha egyedül vagyok, a magányosság belemar a lelkembe, mert az boldoggá tesz bennünket, ha van kivel megélni dolgokat. Ugyanakkor, ezzel szemben, az jó tapasztalat, hogy amikor pl. táborozunk vagy hittanos csoportba járunk, akkor az olyannyira fel tud tölteni bennünket és olyan új lendületet adhat nekünk, ami kihat az évünk, hetünk további alakulására. A közösségben tudjuk megélni azt a tervet, amire Isten hív bennünket, tehát csak közösségben lehetünk önmagunk legjobb verziói. Ez persze attól függ, hogy van-e hit a közösségben. A vasat is csak egy másik vas tudja élezni.
Az ember társas lény – mondá valami nagyokos.
- Milyen weboldalt ajánlanál a fiataloknak?
Azt ajánlom, hogy Facebookon lájkoljanak minél több olyan oldalt, ami értékes, katolikus cuccokat közvetít. Én szeretem pl. a Catholic Memes, 777blog meg az ehhez hasonló oldalakat. De ilyeneket nem nehéz mostanság találni. Egy kicsit több időt igényel felkutatni olyan blogokat, amelyeken valaki ír hétköznapi életéről és istenkapcsolatáról. Ezek nagy kincsek tudnak lenni.
Minél több olyan oldalt, ami értékes, katolikus cuccokat közvetít.
- Tudsz-e olyan élethelyzetet mondani az éltedből, ami meglepő, de motiváló?
Az, hogy Isten papnak hívott. Azért volt meglepő, mert mindenre gondoltam (hentestől a mérnökig), csak erre nem. Eleinte ezt a benső érzést le akartam tagadni, de miután vissza-visszatért, utánajártam. Akkor tudtam csak igent mondani, amikor megláttam, hogy ebben van boldogság. Isten megadta ezt a tapasztalatot. Ez a meglepő dolog aztán motivált, hogy odaadjam az életemet Istennek, és hogy ezt minél jobban tegyem.
Az, hogy Isten papnak hívott.
- Mit gondolsz, hogy keresztényként mennyire kell elszakadnunk a “világi” dolgoktól?
Amennyire hátráltatnak bennünket abban, hogy önmagunk legjobb verziói legyünk. Valaki sok világi dologgal rendelkezik, de az első mégis az Isten. Ezzel szemben valakit ez teljesen meghülyít úgy, hogy elfelejti az Istent. Az a lényeg, hogy ha Isten kér valamit, akkor oda tudjuk adni neki. Ha túl sokat foglalkozunk egy dologgal, akkor Isten néha elkéri azért, hogy megtanítson a helyes hozzáállásra, illetve az igazságra, hogy „ha ő nem dolgozik velünk, akkor mi hiába küszködünk.” (vö. Zsolt 127)
Amennyire hátráltatnak bennünket.
- Istennek mely tulajdonságai motiválnak?
Isten irgalmassága az a szeretet, amely megnyilvánul irántunk a bűnök ellenére. Isten szívének közepén van az, hogy Ő szeret bennünket akkor is, ha mi bűneinkben vagyunk. Próbálja kiszeretni belőlünk a jót, amennyire hagyjuk. Ezt a tulajdonságot elsajátítani csak úgy lehet, ha rendszeresen időt töltünk Isten jelenlétében. Ha közel megyünk hozzá a Szentmisében és az Oltáriszentségben, Ő átformálja szívünket és motivál arra, hogy az Ő irgalmasságát kivigyük az emberek közé. Csak annyit kell tenni, hogy megértjük, hogy Ő mit tett velünk, és ezt tovább adjuk másoknak a világban. Ez a tulajdonsága nagyon motivál és amikor ezt sikerül megélnem, úgy érzem, hogy helyemen vagyok a világban. Az egyház az irgalmasság 14 fajtáját különbözteti meg, tehát lehet választani, hogy kihez mi illik a legjobban.
Isten irgalmassága nagyon motivál és amikor ezt sikerül megélnem, úgy érzem, hogy helyemen vagyok a világban.
- Mi motivál tanulásra, olvasásra és a folyamatos fejlődésre?
Tetszik a tanulás teremtő ereje. Itt éppenséggel nem a száraz információs adatok bemagolására gondolok. Inkább arra a jelenségre, ahogy a dolgok új, mélyebb megértése fejleszti a gondolkodást. Az a legjobb tanulás, amikor tapasztalataimból levonom a kellő következtetéseket, és új utat találok, hogy az élet tovább fejlődjön. A lelki életben és a gyakorlati életben is fontos a tanulás. A lelki életben nagyon fontos megtanulni, hogy mihez kezdjek a saját érzéseimmel. Az az ember, aki elsajátítja az érzelmi intelligenciát, nagyon stabil alapot kap élethivatásában. Isten erre egyébként szüntelenül motivál. Másrészt, amikor gyakorlati dolgok kapcsán is fontos leszűrni a tanulságokat. Lehet, hogy ami az egyik generációnak kellően kifejezte a hit lényegét, az a másik generációtól távol áll. Olykor a templomi énekeinkkel kapcsolatban tapasztalom ezt meg, amikor 1674-es szövegelésű énekekkel veszünk részt a Szentmisén. Itt is fontos megtanulni, hogy nem a hit elavult, csak olykor annak kifejezési formái. Papként fontos számomra, hogy a rám bízottak hite élő legyen. Ezért érdekel ez annyira.
Tetszik a tanulás teremtő ereje.
Szöveg: Kovács Zoltán
Fotó: Szűcs Sebestyén
